Milyen kapcsolat van a légzésünk, az éghajlatváltozás és a természeti környezet pusztulása között?

Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás és a természeti környezet pusztulása légzésünket? Ebben a cikkben a bolygó egészségében bekövetkező változásokról olvashatunk és annak hatásáról az asztmára és a COPD-re. Az éghajlati változások miért jelentenek légzőszervi problémát?

Gyakran az éghajlati válságot távoli problémának érezzük, de hatásai olyan közel lehetnek, mint a levegő, amit belélegzünk. Andersen és társai¹ összefüggéseket írnak le az éghajlatváltozás - a megnövekedett üvegházhatású gázok kibocsátása miatt emelkedő globális hőmérséklet - és az asztmával vagy COPD-vel való élet mindennapi kihívásai között. Bizonyítékok vannak arra is, hogy az éghajlatváltozás által kiváltott események hatással vannak a tüdő egészségére. Az erdőtüzek például káros részecskéket bocsátanak ki, amelyek ronthatják a levegő minőségét.²

„Az éghajlatváltozás közvetlenül kapcsolódik a légzőszervek egészségéhez az olyan eseményeken keresztül, mint az erdőtüzek, amelyek növelik a részecskeszennyezést, asztmát és légzési nehézségeket okozhatnak” - mondja Dr. Tari Haahtela, a Helsinki Egyetem klinikai allergológia emeritus professzora. A már asztmával vagy COPD-vel élők számára fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az éghajlatváltozás hogyan súlyosbíthatja állapotukat.

Növekvő légzőszervi kockázatok

Ahogy a globális átlaghőmérséklet évről évre tovább emelkedik, egyre több kutatás jósolja a légzőszervi megbetegedések, valamint az asztma és a COPD eseteinek megfelelő növekedését.

"Már most látjuk a felmelegedő éghajlat légzőszervi egészségre gyakorolt hatásait, és a kockázatok csak tovább nőnek" - figyelmeztet professzor Haahtela.

Egy 2013-as (report ) tanulmány, amely az éghajlatváltozásnak a légzőszervek egészségére gyakorolt növekvő hatását vizsgálta, arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás közvetlenül a szélsőséges időjárási események hatása révén, közvetve pedig az allergénszintek változása, az allergénszezonok meghosszabbodása, a levegőminőség romlása és az influenzához hasonló vírusfertőzések számának növekedése révén befolyásolja a tüdő egészségét.

A tanulmány azt is előre jelezte, hogy a már krónikus légzőszervi betegségben szenvedő emberek a legérzékenyebbek az éghajlatváltozás káros hatásaira, mivel náluk megnő az exacerbációk (súlyosbodások) kockázata (a köhögés, a sípoló légzés, légzési nehézségek, a sürgősségi osztályon való megjelenés vagy a kórházi felvételek száma).

2023-ban a Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) jelentése azt jósolta, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest az éghajlat okozta felmelegedés az előrejelzések szerint növelni fogja a gyermekkori asztmás esetek számát az Egyesült Államokban. Például 2°C- és 4°C-os felmelegedés esetén az asztma éves előfordulása várhatóan 4% és 11% között fog növekedni. A Globális asztmajelentés 2022⁴ (Global Asthma Report 2022⁴⁾ kiemeli, hogy sürgősen csökkenteni kell ezeket a kockázatokat és tenni kell a tüdő egészségéért.

A hőhullámok új kockázati tényezőt jelentenek

A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization (WMO) jelentése szerint az elmúlt nyolc év volt a legmelegebb, a feljegyzések szerint gyakori és intenzív hőhullámokkal kísérve. A szélsőséges hőségben a légvétel nehéz és fojtogató, asztmában és COPD-ben szenvedő betegek tüdejére az extrém meleg nagy terhelést jelent.

"Hőhullámok idején a szervezetünk hőszabályozó képessége túlterhelődik, különösen, ha a légzőrendszerünk már amúgy is károsodott" - magyarázza professzor Haahtela, és a szaunázáshoz hasonlítja a helyzetet.

Míg sokan élvezik a 80 °C feletti hőmérsékletű szaunákban való tízperces szaunázást, a légzőszervi problémákkal küzdők számára ez a hőfok már néhány perc után elviselhetetlen lehet.

"A krónikus légzőszervi betegségekben szenvedők nem bírják el ugyanazt a magas hőmérsékletet, mint az egészséges tüdővel rendelkezők. Nekik hamarabb ki kell lépni pl. a szaunából" - mondja professzor Haahtela. "Ez nagyjából ugyanúgy van a hőhullámok idején is, ezek a betegek nagyon küzdenek, ha nem tudnak hűvösebb helyiségekbe jutni."

Hosszabb pollenszezon és meglepetésszerű jelenségek

A hosszabb és intenzívebb pollenszezonok súlyosbítják a szezonális allergiában és allergiás asztmában szenvedők tüneteit. Finnországban professzor Haahtela saját szemével tapasztalta, hogy a nyírfa pollenszezonja most egy-két héttel korábban kezdődik és tovább tart, mint 15 évvel ezelőtt.

"A nyírfa- vagy fűpollenallergiások számára ez hosszabb szenvedéssel járó időszakot jelent" - mondja Haahtela.

Szélsőséges esetekben az éghajlatváltozás olyan ritka jelenségeket is okoz, mint a "zivatar-asztma", amikor a viharok a pollenszemcséket apró részecskékre törik, amelyeket az erős szél mélyen a tüdőbe szállít. Ez hirtelen súlyos asztmás rohamokat okozhat, még olyan embereknél is, akiknek nincs asztmás kórtörténete.

A "zivatar-asztma⁵ a légszennyezés szélsőséges megnyilvánulása bizonyos időjárási események során" - mondja Haahtela, megjegyezve, hogy az elsivatagosodás, amely szintén az éghajlatváltozás következménye, az olyan régiókban, mint a Szahara, súlyosbítja ezeket az eseményeket, különösen a mediterrán országokban.

Miért fontos a természet a tüdőnknek

A szélsőséges időjárási eseményeket okozó éghajlatváltozás nem az egyetlen terhelés a tüdőnk számára. A kutatások a légzőszervi megbetegedéseket egy mélyebb problémához, a természettől való elszakadásunkhoz is kötik. Az ENSZ szerint 2050-re a világ népességének, (70% of the world’s population) 70%-a várhatóan városokban fog élni.

Ez a tágabb értelemben vett természettől való elszakadás hatással van tüdőnk egészségére, és Haahtela szerint egyértelműen összefüggésbe hozható az asztmás és allergiás esetek számának növekedésével⁶.

"A tágabb természettől való elszakadásunk csökkenti a különféle mikrobáknak és biogén vegyi anyagoknak való kitettségünket (amit belélegzünk, eszünk, iszunk és megérintünk), és megzavarja az immuntoleranciánkat" - mondja Haahtela - "így szervezetünk nehezebben tud különbséget tenni az ártalmatlan anyagok, például a pollen vagy a háziállatok szőre között a tényleges veszélyektől".

"Ha közelebb élünk a természethez és a természetes elemeket visszavisszük városi életünkbe, az erősíti az immunrendszert, csökkentve az olyan káros gyulladásos reakciók kockázatát, amelyek olyan betegségekhez vezetnek, mint az asztma és az allergia.

Tehát az egészséges tüdő védelmének egyik módja az éghajlatváltozás súlyosbodó hatásaival és a természet gyorsuló elvesztésével szemben a természettel való kapcsolatunkban rejlik. Haahtela rámutat, hogy a jólétünk és a bolygó egészsége közötti szoros kapcsolat felismerése még több okot ad arra, hogy megvédjük azt.

"Azzal, hogy újra kapcsolatba lépünk a tágabb értelemben vett természettel, és átgondolt döntéseket hozunk az életünkben, nem csupán a tüdőnket védjük, hanem erősítjük a minket fenntartó bolygóval való kapcsolatunkat is."

Professzor Dr. Tari Haahtela finn tüdőgyógyász és allergológus, az asztma és az allergia kutatásairól híres. Több mint 20 évig volt a helsinki Bőr- és Allergia-kórház vezetője, és a Helsinki Egyetem emeritus professzora. Haahtela professzor vezette a híres Finn Asztma- és Allergia Programokat is, amelyek jelentős eredményeket hoztak a léguti betegségek kezelésében. Kutatása az asztma és az allergia terjedésére, valamint a környezeti tényezők és az emberi életmód változásai közötti összefüggésekre összpontosított.

REFERENCIÁK

1. Andersen ZJ, Vicedo-Cabrera AM, Hoffmann B, et al. Climate change and respiratory disease: clinical guidance for healthcare professionals. Breathe. 2023; 19:220222. https://breathe.ersjournals.com/content/19/2/220222
   
   
2. Wilgus ML, Merchant M. Clearing the air: Understanding the impact of wildfire smoke on asthma and COPD. Healthcare (Basel). 2024 Jan 25;12(3):307. doi: 10.3390/healthcare12030307. PMID: 38338192; PMCID: PMC10855577. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38338192/
   
   
3. Barnes C, Alexis NE, Bernstein JA, Cohn JR, Demain JG, Horner E, Levetin E, Nei A, Phipatanakul W. Climate change and our environment: The effect on respiratory and allergic disease. J Allergy Clin Immunol Pract. 2013 Mar;1(2):137-41. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3654689/
   
   
4. Global Asthma Report 2022. https://www.globalasthmareport.org/
   
   
5. Kevat A. Thunderstorm asthma: Looking back and looking forward. J Asthma Allergy. 2020; 13:293–299. https://doi.org/10.2147/JAA.S265697
   
   
6. Haahtela T, Laatikainen T, von Hertzen L, et al. A short history from Karelia study to biodiversity and public health interventions. Front Allergy. 2023; 4:1152927. doi: 10.3389/falgy.2023.1152927. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36998574/

Írta: Laurel Colless

CORP-RESP-1985

Az Orion elkötelezett az asztmás és COPD-s betegek kezelési lehetőségeinek kutatásában és fejlesztésében, egyúttal az inhalációs készülékeinek dizájnját és használhatóságát is fejleszti. A termék életciklusának minden egyes lépésénél a biztonságra és a minőségre helyezzük a hangsúlyt, miközben vigyázunk a környezetre. A fenntarthatóság minden - társadalmi, gazdasági és környezeti - szempontját gondosan figyelembe vesszük a termék teljes életciklusa során. A fenntarthatóság a kutatás-fejlesztéstől  a gyártáson át a teljes folyamatot átfogja, beleértve az alkalmazást és az elhasznált inhalátorok ártalmatlanítását is.

^{Az Orion Fenntarthatósági Jelentést 2021 innen töltheti le}