Asztma – tényleg félnünk kell a sporttól?
Egészség | 2022. 09. 02.
Az asztma egy krónikus gyógyíthatatlan betegség, amely a légutak krónikus gyulladásával jár. Az asztma jellemzője a változékony lefolyás, ami azt jelenti, hogy epizodikusan jelentkeznek tünetes és stabil, tünetmentes időszakok. Jó hír tehát, hogy az asztmás betegek tünetei jól kordában tarthatók, és a hosszú tünetmentes időszakok gyakoriak, melynek fontos alapja – a megfelelő inhalációs gyógyszeres kezelés mellett – a sport és az egészséges életmód. Az elhízás ugyanis súlyosbítja a tüneteket. Sok asztmás beteg fél a sporttól és a mozgástól, pedig a mozgásszegény életmód növelheti a testsúlyt és ezzel az asztmát is ronthatja. A testmozgás tehát nemcsak a túlsúly elkerülésében segít, de javítja állóképességüket és így javulhatnak a légzésfunkciós értékeink is.
Betegeknek szóló szakmai újságok foglalkoznak az asztma és a sport kapcsolatáról - ezekből tájékozódhatunk, vagy úgy ahogy én is tettem - saját bőrömön tapasztaltam meg a sport jótékony hatását. Mint tudjuk az asztma kiváltó okai lehetnek például különféle allergének (pollen, állati szőrök, gomba), vírusok, szmog, füst, hideg levegő, erőteljes szagok, bizonyos gyógyszerek, élelmiszerekhez adott szulfitok, tartósítószerek, erős érzelmek, dühkitörések és – ami minket most érdekel - a fizikai megterhelés is.
Edzés közben vagy után bárkinél jelentkezhetnek az asztmára utaló tünetek: sípolás, nehézlégzés, mellkasi feszülés és köhögés. Asztmás betegeknél is előfordul, hogy fizikai aktivitás hatására asztmás tüneteik még intenzívebben jelentkeznek, ezért sokan közülük tartózkodnak a sporttól, mert félnek, hogy rohamok törnek rájuk. A tanácsom ebben az esetben is ugyanaz, mint egy kezdő sportolónál: fokozatosan építsük be mindennapjainkba a testmozgást. Kezdetben elég például: fél óra séta, majd lassan növeljük a „dózist”, legközelebb már a cél legyen negyven perc, míg végül egy vagy akár kétórás sétával zárjuk a napot (pollenszezonban az arra érzékenyek inkább teremsportot válasszanak). Ha a sétát megunjuk, vagy aktívabb életmódra szeretnénk váltani, de a kondíciónk még mindig nem elégséges, kiváló választás lehet az úszás, a biciklizés és minden olyan testmozgás, amit lehet nem megerőltető módon is gyakorolni. Lényegében szinte bármilyen testmozgást végezhetünk, csak vegyük figyelembe aktuális erőnlétünket, és orvosunkkal való konzultálás után megfontoltan építsük be a testmozgást a mindennapi életünkbe.
Jó, ha tudjuk, hogy a sport önmagában nem okoz asztmát, habár a tüneteit kiválthatja - ha ez mégis teljesen eltántorít bennünket a testmozgástól, idővel rosszabb tüdőfunkciós értékekkel szembesülhetünk, valamint az is előfordulhat, hogy legközelebb a kezelőorvosunk több gyógyszer javallatára kényszerül, és persze szembe kell néznünk azokkal a betegségekkel is, melyeknek a melegágya a mozgásszegény életmód és az elhízás.
Én majdnem feladtam… Pár éve én is túlsúlyos voltam, nehézséget okozott még a legenyhébb sport is: ilyenkor gyakran éreztem nehézséget a légvételnél. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a panaszom mára már a múlté. Fokozatosan építettem be a sportot az életembe: kezdetben esténként kutyát sétáltattam, utána kangoo órákon vettem részt, végül súlyzós edzéssel is kiegészítettem az életemet. Teljes életmódváltásra is szükségem volt, zöldséggel váltottam fel a szénhidrátban gazdag élelmiszereket. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által készített táplálkozási ajánlást vettem alapul, és így haladtam előre a reformkonyha területén. Az egészséges lakosságnak szánt útmutató a felnőttekre, és külön a gyerekekre fogalmazza meg az egészséges táplálkozás legfontosabb alapelveit.
Összefoglalva a válaszom a címben feltett kérdésre, hogy félnünk kell-e a sporttól: nem!
Éljünk aktív, sportos életet és fogyasszunk rostokban gazdag, egészséges ételeket!
Vigyázzunk magunkra, mert egészségünket csak mi magunk tudjuk megtartani úgy, ahogy élünk, cselekszünk és gondolkodunk!
Referencia:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az asztma diagnosztikájának, kezelésének és orvosi gondozásának alapelveiről felnőttkorban „Egészségügyi Közlöny LXXII. ÉVFOLYAM 1. szám”
Szerző: Tóth Barbara szerkesztő-műsorvezető
A rendszeres testmozgás jót tesz az egészségnek és az asztmás tünetek kézben tartásának
A rendszeres testmozgásnak számos egészségügyi előnye van - különösen az asztmával élők számára. Jari Parkkari, a sport- és gyógytorna professzora megosztja tippjeit, hogyan mozogjunk többet és tartsuk egészségesen a tüdönket.
Egyik legjobb módja a légzőrendszer gondozásának a testmozgás
A testmozgás az egyik legjobb módja a légzőrendszer karbantartásának. Ha az asztmád jól kontrollált, akkor a magasabb pulzusszám sem lehet akadály. A rendszeres edzés megerősíti és növeli a tüdő kapacitását, ezért akár új hobbikat is kipróbálhatsz.
Hogyan segítsük a COPD-s betegeket?
A család és a barátok támogatása nagy hatással lehet a COPD-vel rendelkező szeretteink életminőségére. A COPD-s beteg gondozása a gondozó életét is számos módon befolyásolhatja. Dr. Daniela Figueiredo ad tanácsokat arról, hogyan támogathatjuk a COPD-s betegeket és hozzátartozóikat.
Az Orion elkötelezett az asztmás és COPD-s betegek kezelési lehetőségeinek kutatásában és fejlesztésében, egyúttal az inhalációs készülékeinek dizájnját és használhatóságát is fejleszti. A termék életciklusának minden egyes lépésénél a biztonságra és a minőségre helyezzük a hangsúlyt, miközben vigyázunk a környezetre. A fenntarthatóság minden - társadalmi, gazdasági és környezeti - szempontját gondosan figyelembe vesszük a termék teljes életciklusa során. A fenntarthatóság a kutatás-fejlesztéstől a gyártáson át a teljes folyamatot átfogja, beleértve az alkalmazást és az elhasznált inhalátorok ártalmatlanítását is.
Hasznos volt ez az információ?
